Minden a feleségem terhessége alatt kezdődött. Ajándékba kaptam Szél Dávid: Apapara című könyvét. Egyébként is foglalkoztatott az apaság és már fejben készültem rá, de elolvasva Dávid könyvét elhatároztam, hogy én is szeretnék vezetni valamiféle apanaplót, blogot, ahová leírom az élményeim és tapasztalataim. Na meg gyorsan felejt az ember. Gondoltam jó lesz visszaolvasni azokat az időket, amikor még azt sem tudtam eszik-e vagy isszák a pelenkát és a babakocsit. Így születetett meg a Levelek Pankának. Történetek a lányomnak, emlékek nekem. Frappáns? Hát ez sikerült. Leírok (majdnem) mindent a lányomnak, ami a fejemben jár, hogyan birkózom meg az apasággal, milyen az élet vele. Aztán egy időre felhagytam az írással, és jött a PixelApu, ahol inkább képeket osztok meg instagramon, de ide, a blogra is született pár írás. Most viszont újra billenyűzetet ragadok és folytatom a leveleket, immár PixelApuként!